Bár a rave-elektronika mánia már jócskán elérte Magyarországot, még mindig inkább csak pár rendkívül felkapott előadó szerepel ott minden második ex-emo tizenéves MySpace-es oldalán, és a manchesteri illetőségű The Whip általában nincs ezek között. X Marks Destination című debütlemezük nemrég jelent meg, és tényleg ígéretesnek tűnik a zenéjüket meghallgatva. Első dal a brit és Nyugat-Európai rádiókon már régóta játszott Trash, egy lendületes, táncolható sláger, melynek minden buliban ott lenne a helye. Az ezt követő Save My Soul kicsit lassabb dal, viszont talán a legjobb az egész lemezen, experimentális részek, kellemes ének, kellő mennyiségű elektronika, szóval minden szempontból tökéletes. A Frustration a madchester korszak előadóit juttatja eszünkbe, leginkább talán a James-t, akikre kicsit a borító is emlékeztet, de ezt a hasonlóságot még elnézzük nekik. A lemez legfontosabb dalai közt érdemes még kiemelni a Sirens-t, mely hasonló stílusú, mint a Frustration, az ezt követő Divebomb viszont már egy egészen más stílusú, teljes mértékben 21. századi elektronikus dal, ének nélkül. A lemez utolsó része már kevésbé érdekes, ennek ellenére a Whip debütálása az idei elektronikus lemezek között az egyik legjobb.

9