Azt, hogy Svédország zenei nagyhatalom, már eddig is tudtuk. A skandináv államban egymás után készülnek a jobbnál jobb lemezek, melyek még a britekkel is felveszik a versenyt. Legtöbbször a nemzetközi közönségnek szánt produkciók jutnak el hozzánk, mint a The Hives, a Mando Diao, vagy a Those Dancing Days, most azonban ideje megismerkedni egy inkább csak belföldön ismert zenekarral, a Kent nevű bandával, akiknek Tillbaka Till Samtiden című lemeze már lassan egy éve, hogy megjelent, de olyan ritkán találok színvonalas produkciót, mely nem angol nyelven íródott, hogy nem bírtam megállni, hogy ne írjak róla pár szót. A zenekarnak egyébként ez már a hetedik sorlemeze, bár ez Magyarországon nem fog sokat mondani, nekem régebben a Hagnesta Hill című albumhoz volt szerencsém, de az nem fogott meg ennyire. A lemez hallgatása közben leginkább a lett Brainstorm nevű zenekar neve ugrott be, akik régebben Európa-szerte ismertek voltak, mostanában azonban inkább csak a hazai közönségükre építenek, keveset lehet róluk hallani a Baltikumon kívül. A svéd nyelv egyelőre nem teszi lehetővé számomra, hogy megértsem a dalok tartalmát, melyek közül kiemelném az Elefanter, a Berlin, az Ingenting, a Columbus, a Generation Ex és az Ensammast i Sverige címűeket. A Brainstorm mellett még Radiohead hatásokkal találkozhatunk, az elektronikus elemek pedig a szintén skandináv Röyksoppra emlékeztetnek. Végeredményben sima popzene ez, abból viszont a legjobb fajta, bárcsak nálunk is hasonlóak mennének a rádiókon.
9
