A hatvanas években a popzene még egészen mást jelentett, mint manapság. Bár az ízléssel rendelkező emberek ma is találnak olyan popzenei alkotásokat tucatjával, ami megfelel a kritériumoknak, de igazából nem ez az, amit elmaradottabb hazánkban a sarki kisboltban és a fokhagymaszagú buszon hallunk. A hatvanas években a popzene még hangszerekkel előállított, kulturális értékű produktum volt, melynek fontos szerepe volt az emberek mindennapjaiban. Ilyenek voltak az akkori csajbandák is, akiknek még nem az volt a fő tevékenységük, hogy agyonbarnítva, lehetőleg minél kevesebb ruhában rázzák magukat a színpadon, és közben megöljenek mindent, aminek köze van a dallamhoz és egyáltalán a zenéhez. Akkoriban a női popzene még élvezhető volt, és a The Pipettes, a CSS, a New Young Pony Club, vagy Ladyhawke óta ismét az. Most pedig itt a svéd Those Dancing Days debütlemeze, ami semmivel nem marad el az említett nevek bemutatkozó albumaitól. A lemez a furcsa, new rave-es In Our Space Hero Suits címet kapta, és szerepel rajta a már ismert Those Dancing Days című hatalmas sláger, és a Hitten, amit egy korábban kiadott EP-n már hallhattunk. Bár továbbra is ez a két legjobban sikerült dal a lemezen, de azért a többit is érdemes meghallgatni. Itt van például a lendületes, dallamos Run Run, a Home Sweet Home, vagy a Kids. Sajnos a lemez néha kicsit lelassul, és nem jó értelemben, de ezt még el lehet nézni, főleg ha a tagok életkorát nézzük, még lesz lehetőségük fejlődni. A svédek pedig még mindig a második helyen vannak Európában Nagy-Britannia után, ha jó zenéről van szó.
8
