Just Jack első lemezére talán már maga az énekes sem emlékszik, a The Outer Marker című anyag ugyanis teljesen az idő ködébe veszett. A 2007-es Overtones fogadtatása már jóval szerencsésebb volt, olyannnyira, hogy hirtelen az ő kislemezdalaival lettek tele a brit rádiók játszási listái, a Starz In Their Eyes, vagy a Glory Days című dalok pedig a szigetországon kívül sem ismeretlenek. 2007-ben kezdődött el igazán a brit rap (grime) és az indie rock furcsa kereszteződése, mely a mai napig tart. Az egész valahol Mike Skinnernél (The Streets) kezdődött. Just Jack és Mike Skinner között éppen lehetne párhuzamot vonni, viszont elég sok különbség is van a két előadó zenéjében. Míg Mike Skinnertől soha nem állt távol az ironikus társadalomkritika, addig Just Jack inkább saját magáról énekel, sokkal nyugodtabb stílusban.

Az All Night Cinema tehát Jack Allsopp harmadik albuma, melynek megjelenése elég rosszul lett időzítve. A The Day I Died című kislemez azért szerencsére megkapta a megérdemelt figyelmet, de van itt más érdekes darab is. Ilyen a kezdő Embers is, melyben Jack mindjárt egy nagyzenekaros kísérettel előadott darabbal indít. Az elektrós indie-rock alappal induló, engem kicsit Badly Drawn Boy-ra emlékeztető 253 című dalba jó sok stílus bele lett sűrítve. Változatos lemezzel van dolgunk, más kérdés, hogy az összkép hogy fog festeni. A funky-s rave-es Doctor Doctor, a minimalista Blood, a címadó, r&b-s All Night Cinema mind kiváló dalok önmagukban, a lemezen azonban ne nagyon keressünk egységet, mert azt nem fogjuk megtalálni. Talán ezt negatívumként is fel lehet fogni, azonban mivel nem konceptlemezről van szó, ezért nem is annyira fontos. Nincs igazán kiemelkedő dal, azonban végig sikerül hozni egy szintet, szerencsére nem laposodik el a végére sem. Sőt, itt találjuk az egyik legnagyobb slágert, a Goth In the Disco-t, melynek minden indie partin ott lenne a helye. Az album egy instrumentális elektronikus dallal zárul (Basement).

Az All Night Cinema minden bizonnyal nem lesz az év nagy durranásai közt, de ettől függetlenül mindenkinek érdemes meghallgatni, mert egy kellemes album.