Végre a szigetországon kívül is kezdenek rájönni, hogy a brit grime előadók bizony sokkal izgalmasabb rapet nyomnak, mint amerikai társaik, ahol mára teljesen meghalt a szcéna, és miután a stúdióban elmondják a kemény szöveget az utca világáról, hazaindulnak a nyolc Porsche egyikével és beülnek az úszómedence méretű jacuzziba. Nagy-Britanniában kicsit máshogy mennek a dolgok, Dizzee Rascalnak és társainak pedig a legnagyobb érdeme, hogy olyanok, mint bármelyik kevésbé tehetős londoni, a gengszterkedés helyett pedig teljesen hétköznapi témáik vannak. Dizzee Rascal előző lemeze még teljes egészében a grime rajongó rétegnek szólt, a Tongue N' Cheek azonban már sokkal nagyobb közönség számára készült. Ezzel együtt olyan sztárokkal működött közre a lemez készítése során, mint Calvin Harris vagy Armand Van Helden.
A lemez mindjárt az év legnagyobb klubslágerével, a Bonkers-szel indul, ami hetekig vezette a brit kislemezlistákat, és egész Európát sikerült vele meghódítania. Dizzee Rascal az a fajta okos rapper, aki teljesen tisztában van a legújabb zenei hullámokkal, és ha éppen azt az évet írjuk, mikor újra nem ciki klubslágereket írni és ezekre táncolni, akkor ilyenekkel pakolja tele a lemezét. Közben pedig nem romlik le a dolog egy mesterkélt, teljesen steril popprodukció szintjére, hanem végig érdekes és szórakoztató tud maradni, hogy évek múlva se kelljen majd letagadni a lemezt. Kicsit ellenpéldája ez a lemezen egyébként szintén közreműködő Tiesto-nak.
Az album számait olyan jól sikerült egymás után rakni, hogy azok számára sem lehet idegesítő, akik egyébként nem bírják elviselni az ilyen szövegelős zenéket. A Tongue N' Cheek elődeihez képest nagyon változatos lemez, ahol egymást váltják a táncparkettre hívó klubslágerek (Bonkers, Dance Wiv Me, Holiday) és a nyugodtabb szerzemények (Freaky Freaky, Chillin' Wiv Da Man Dem). A Dance Wiv Me egyébként Calvin Harris szerzeménye, akinek szintén rákerült a lemezére. Aztán a Dirtee Cash a nyolcvanas évek végének egyik dance slágerét gondolja újra. A lemez utolsó számának (Bad Behaviour) pedig Tiesto volt a producere, aki most elég nagy meglepetést okozott saját lemezével is, de azért ettől még nincs elnézve neki az, amit az elmúlt években elkövetett.
1. Bonkers
2. Road Rage
3. Dance Wiv Me
4. Freaky Freaky
5. Can't Tek No More
6. Chillin' Wiv Da Man Dem
7. Dirtee Cash
8. Money Money
9. Leisure
10. Holiday
11. Bad Behaviour
Ne nyomd el: Bonkers, Holiday, Dirtee Cash
zerintünk: 9
