2007-ben indult útjára a new rave, vagy amerikaiasabban nu-rave nevű őrület, amiről még ma sem tudjuk megmondani, hogy pontosan mi is volt a jelentése. Zeneileg elég sokmindent szerettek idesorolni a Klaxons-tól a CSS-en át a Sunshine Undergroundig, pedig ezeknek az előadóknak nem sok közük van egymáshoz. A new rave sokkal inkább divatirányzat volt, mint zenei, és főleg az öltözködésben volt kimutatható. Így volt ez egészen a Hadouken! felbukkanásáig, akik aztán életet leheltek a nu-rave nevű robotba. De térjünk vissza a New Young Pony Clubhoz, és egy másik jelenséghez, mégpedig a csajzenekarok felbukkanásához, ami szintén ehhez az időszakhoz köthető. Ekkor tűntek fel a slágerlistákon az olyan előadók, mint a Long Blondes, a CSS, vagy a NYPC. Közülük a Long Blondes már fel is oszlott, a CSS második lemezénél teljesen elhagyta a korábbi vonalat, most pedig végre kiderül, mi lett a pónikkal. A csajos new rave bandák közül ugyanis őket preferáltam.
Szerintünk: 8
2007-ben indult útjára a new rave, vagy amerikaiasabban nu-rave nevű őrület, amiről még ma sem tudjuk megmondani, hogy pontosan mi is volt a jelentése. Zeneileg elég sokmindent szerettek idesorolni a Klaxons-tól a CSS-en át a Sunshine Undergroundig, pedig ezeknek az előadóknak nem sok közük van egymáshoz. A new rave sokkal inkább divatirányzat volt, mint zenei, és főleg az öltözködésben volt kimutatható. Így volt ez egészen a Hadouken! felbukkanásáig, akik aztán életet leheltek a nu-rave nevű robotba. De térjünk vissza a New Young Pony Clubhoz, és egy másik jelenséghez, mégpedig a csajzenekarok felbukkanásához, ami szintén ehhez az időszakhoz köthető. Ekkor tűntek fel a slágerlistákon az olyan előadók, mint a Long Blondes, a CSS, vagy a NYPC. Közülük a Long Blondes már fel is oszlott, a CSS második lemezénél teljesen elhagyta a korábbi vonalat, most pedig végre kiderül, mi lett a pónikkal. A csajos new rave bandák közül ugyanis őket preferáltam.
Kicsit sokat kellett várni erre a folytatásra, és valószínűleg 2009-ben nagyobb visszhangja lett volna ennek a lemeznek. A The Optimist cím félrevezető lehet, mert az Ice Cream és a Get Lucky féle vidám popdalokra itt ne számítsunk. Ez az album összességében jóval sötétebb hangzású lett elődjénél, sokkal inkább emlékeztet a Ladytron szerzeményeire, mint az Ice Cream-re. Az első lemezről talán a Get Go áll legközelebbi rokonságban a The Optimist dalaival, melyek nem csak komolyabbak, de dallamosabbak és zeneileg sokkal változatosabbak lettek. Néha már-már shoegaze elemek is előkerülnek, a címadó The Optimist hallatán például nekem leginkább a Cocteau Twins jutott eszembe. A lemezen helyet kapott néhány kiváló dal, úgymint a Lost a Girl, az Architect of Love, a monoton, magával sodró Oh Cherie vagy a Garbage-t megidéző Rapture. Emellett sajnos felkerült a korongra néhány kevésbé izgalmas töltelékdal is, melyek kicsit lerontják az összképet.
1. Lost a Girl
2. Chaos
3. The Optimist
4. Stone
5. We Want To
6. Dolls
7. Before the Light
8. Oh Cherie
9. Rapture
10. Architect of Love
Ne nyomd el: Lost a Girl, The Optimist, Oh Cherie, Rapture
Szerintünk: 8
New Young Pony Club - Lost a Girl
