Mikor ők érkeznek, mi akkor búcsúzunk. Lehetne ez a jelmondata a ma esti szolnoki Hangmás és Kiscsillag koncertnek. A párosítás elég bizarr, nem csak ha a két zenekar nagyon eltérő zenéjét nézzük, de a két koncert között gyakorlatilag a közönség is teljesen lecserélődött. Már ami le tudott cserélődni, mert sajnos inkább pár ember asszimilálódásáról vagy csendes távozásáról lehet beszélni. A Hangmás koncertjét ugyanis nem több, nem kevesebb, mint nyolc rajongó ugrálta végig. Miközben fél percenként néztem szomorúan hátra az üres térbe, arra gondoltam, hogy a zenekar milyen kellemetlenül érezheti magát a helyzet miatt. Ettől függetlenül kitettek magukért, és tisztességesen végigjátszották a koncertet.
Mikor ők érkeznek, mi akkor búcsúzunk. Lehetne ez a jelmondata a ma esti szolnoki Hangmás és Kiscsillag koncertnek. A párosítás elég bizarr, nem csak ha a két zenekar nagyon eltérő zenéjét nézzük, de a két koncert között gyakorlatilag a közönség is teljesen lecserélődött. Már ami le tudott cserélődni, mert sajnos inkább pár ember asszimilálódásáról vagy csendes távozásáról lehet beszélni. A Hangmás koncertjét ugyanis nem több, nem kevesebb, mint nyolc rajongó ugrálta végig. Miközben fél percenként néztem szomorúan hátra az üres térbe, arra gondoltam, hogy a zenekar milyen kellemetlenül érezheti magát a helyzet miatt. Ettől függetlenül kitettek magukért, és tisztességesen végigjátszották a koncertet.
Kicsit furcsa volt, hogy a hivatalos kezdés előtt fél órával már a zárt teremben játszott a zenekar. A szervezők közölték, hogy még hangolás folyik, még akkor is, ha több dal teljes egészében elhangzott a zárt ajtók mögött. Sajnos sokminden az ajtók kinyitása után sem változott, első sorban ott volt a már említett néhány Hangmás rajongó, mögöttük páran még tudták, kik játszanak és elismerően bólogattak, aztán meg valahol a távolban elveszve türelmetlenül várták a Kiscsillag, sok esetben pedig Kispál rajongók, hogy valami nekik megfelelő is szóljon már végre. Persze a szervezés sem volt szerencsés, a vidéki viszonylatban olcsónak egyáltalán nem mondható jegyár sem kedvezett a Hangmásnak, de a közönség egy része sem mutatott kellő toleranciát a másik zenéje iránt.
Az új Hangmás lemez megjelenése óta ez volt az első alkalom, hogy sikerült élőben is látnom a zenekart, és megdöbbentem. Megdöbbentem, mert ez a zenekar akár a szigetországban is megállná a helyét, Magyarországon pedig tényleg nem sokan kelhetnek versenyre velük, de sajnos a közép-európai fül jobban szereti a népzenés alter-diszkót, mint ezt a kifinomult, modern eleganciát. A Hangmás dalok hallgatása közben mindig magam előtt látok egy jövőbeli, megtisztult Budapestet, amit egy új generáció épített fel. Ezt a metropoliszt látom magam előtt, ha lemezről hallgatok olyan dalokat, mint a Kettenbrücke, vagy az Egészen közel. Élőben sajnos ebből nem sok látszott, ha szétnéztem a teremben, sokkal inkább volt jellemző a "mikor lekapcsolják a villanyt, mi akkor táncolunk" féle menekülésbe fulladt lázadás. A közönség nagy része még a Veronikához hasonló nagy slágereket sem ismerte, és egy pillanat alatt megértettem, miért játszik ritkán a Hangmás a fővároson kívül. A két tenyéren megszámolható rajongók fele még visszatapsolta a zenekart, ez azonban talán már két sorral hátrébb sem hallatszott, nemhogy a színpadon. Főleg, miután elkezdett üvölteni a koncertek közti szünetben hallható metál, hogy még tovább növelje az est bizarr eseteinek számát.
Szerencsére senkire sem kellett sokat várni, a Kiscsillag is időben megérkezett a színpadra. Már többször megemlítettem, hogy nekem nem jön be a második Kiscsillag lemez, és ez azóta sem változott. Az első lemez számai még tele voltak iróniával, ennek az egész közép-európai megkopott világnak a kritikájával, ami valamiféle modern irányvonalat adott a Kiscsillag zenéjének a Kispállal összehasonlítva. Sajnos úgy tűnik, hogy a közönség nem igazán értette az iróniát, és köszönik, de nekik megfelel az Állnak a férfiak című dalban leírt helyzet, és sajnos sokkal inkább vevők az Örökre szívembe zártalak néha kissé bárgyú szövegeire és a Fishing On Orfű hunglish soraira. Természetesen ez volt a legnépszerűbb dal az este folyamán, na meg a Pénz miatt, amiről meg tudjuk, hogy Péterfy Bori lemezére került fel először. A Feketemosó, a Jávor Pál, vagy a már említett Állnak a férfiak azért képviselte az ironikus-kritikus, sokkal szerethetőbb Kiscsillagot.
Helyszín: Ifjúsági Ház, Szolnok
Jegyár: 1300-1600 HUF