Who Needs Actions When You Got Words című debütlemezének megjelenésekor Plan B-ről úgy beszélt a brit zenei sajtó, mint a szigetország válasza az amerikai mainstream hiphop-ra. A londoni rapper szövegeiben meg is volt minden kellék ehhez, a társadalomkritikával teli szövegek azonban jóval intellektuálisabb témákat érintettek, mint a puskaporban és aranyláncokban fürdő 50 Cent és egyéb tengerentúli társai. Plan B, azaz polgári nevén Ben Drew be is került a brit rap élvonalába The Streets és Jamie T mellé. Ezután jó sokat kellett várni a következő lemezre, egész pontosan négy évet. A most megjelent The Defamation of Strickland Banks alig mutat bármi rokonságot elődjével.
Szerintünk: 9
Who Needs Actions When You Got Words című debütlemezének megjelenésekor Plan B-ről úgy beszélt a brit zenei sajtó, mint a szigetország válasza az amerikai mainstream hiphop-ra. A londoni rapper szövegeiben meg is volt minden kellék ehhez, a társadalomkritikával teli szövegek azonban jóval intellektuálisabb témákat érintettek, mint a puskaporban és aranyláncokban fürdő 50 Cent és egyéb tengerentúli társai. Plan B, azaz polgári nevén Ben Drew be is került a brit rap élvonalába The Streets és Jamie T mellé. Ezután jó sokat kellett várni a következő lemezre, egész pontosan négy évet. A most megjelent The Defamation of Strickland Banks alig mutat bármi rokonságot elődjével.
Igazi stíluskavalkád ez a The Defamation of Strickland Banks, ami egyébként egy filmhez készült konceptlemez. A film egy soul énekesről szól, így ebből találunk legtöbbet az albumon. A kezdő Love Goes Down akár Marvin Gaye szerzeménye is lehetne, és így elénekelni azért valljuk be, nem kis teljesítmény. A lemez producere Paul Epworth volt, aki mostanában Kate Nash és Florence & the Machine munkáinál is kezeskedett, és ez a hangzáson itt is érezhető. Kezd nyilvánvalóvá válni Epworth zsenialitása. Eddig a gitáros indie-től a soul-ig mindenhol kipróbálta tehetségét, és soha nem kellett csalódni benne. Na de az igazi érdem persze mégis Plan B-t illeti, amiért olyan dalokat írt, mint a popzene fénykorát megidéző Writing's On the Wall. A Stay Too Long tökéletes popsláger amiben van együtténeklés és táncolás és kemény hiphop egyaránt. Reklámzenének sem lenne utolsó. A She Said-re rá lehetne fogni, hogy Amy Winehouse írta, és néha még azt is, hogy ő énekli. A Welcome to Hell gitáros indítása, magávalragadó ritmusa és a gospel kórus telitalálat. Ha pár évtizeddel ezelőtt írja ezt meg, másnap kapta volna a szerződést a Motown-nál. A Marvin Gaye-es Hard Times után jön az egyszerre régi és modern, rapbe átforduló The Recluse, majd a jóval nyugodtabb, akusztikus gitárra és zongorára írt Traded In My Cigarettes. A Praying című dalról a Gnarls Barkley juthat eszünkbe, a Darkest Place pedig címéhez híven sötét hiphop. A végére is jutott még három sláger, a Free, a What Yo Gonna Do és az I Know a Song. És nem csak egyet, hanem 13 jobbnál jobb szerzeményt sikerült írni Plan B-nek, akinek tökéletesen sikerült ez a kis kalandozása a soul földjén. Kiváncsian várjuk a következő témát. Ezek után pedig meg kell nézni a filmet.
1. Love Goes Down
2. Writing's On the Wall
3. Stay Too Long
4. She Said
5. Welcome to Hell
6. Hard Times
7. The Recluse
8. Traded In My Cigarettes
9. Praying
10. Darkest Place
11. Free
12. What Yo Gonna Do
13. I Know a Song
Ne nyomd el: Love Goes Down, Welcome to Hell, Stay Too Long
Szerintünk: 9
Plan B - Stay Too Long
