A Sziget negyedik napján két olyan előadót is láthattunk a nagyszínpadon, akik már játszottak itt korábban. A Hadouken!-t délutánra tenni nem volt egy bölcs döntés, így túl sokat nem is vártam ettől a fellépéstől. Sajnos hamar beigazolódott, amitől féltem; a Hadouken! elsősorban a Skins rajongó magyar tinilányokat vonzotta a nagyszínpad elé, akik veszélyesebbek voltak, mint a két méter magas angol focirajongók a huszadik pohár gin után. Ettől nem is volt igazán élvezhető a londoniak előadása, ami egy kisebb színpadon sokkal jobban érvényesült volna.
A Sziget negyedik napján két olyan előadót is láthattunk a nagyszínpadon, akik már játszottak itt korábban. A Hadouken!-t délutánra tenni nem volt egy bölcs döntés, így túl sokat nem is vártam ettől a fellépéstől. Sajnos hamar beigazolódott, amitől féltem; a Hadouken! elsősorban a Skins rajongó magyar tinilányokat vonzotta a nagyszínpad elé, akik veszélyesebbek voltak, mint a két méter magas angol focirajongók a huszadik pohár gin után. Ettől nem is volt igazán élvezhető a londoniak előadása, ami egy kisebb színpadon sokkal jobban érvényesült volna.
Amilyen csalódás volt a Hadouken!, olyan pozitív élményekkel távoztunk Kate Nash koncertje után. Kisebb fenntartásaim voltak vele kapcsolatban, vajon hogy szólnak majd élőben a dalok, milyen zenekarral áll ki a színpadra, Kate azonban kiválóan teljesített. Szólt pár szót a londoni fosztogatásokról is, mert hát azt a városrészt is érintették a dolgok, ahol ő él, és közreműködött az újjáépítés során is. Természetesen nagy taps szólt Londonnak, a városnak, ami olyan kiváló előadókat adott a világnak, mint Kate Nash. A koncert fénypontja az volt, mikor a közönség soraiban felbukkant egy srác "Marry Me" felirattal a mellkasán, és elindult a színpad felé. Bár a biztonságiak nem nézték ezt jó szemmel, Kate mégis felhívta a színpadra a Foundations alatt.
A Kaiser Chiefs már bizonyított a Szigeten három évvel ezelőtt. Azóta két új lemezzel is jelentkezett Ricky Wilson zenekara. Bár ezek az albumok nem annyira emlékezetesek, mint az Employment vagy a Yours Truly, Angry Mob, a Kaiser Chiefs még mindig a világ egyik legjobb koncertzenekara, Ricky pedig a sokadik koncert után is úgy rohangálja végig a koncertet, hogy le sem lehet állítani. Bár most nem mászott állványra, az előadás így is lenyűgöző volt. Sajnos ekkorra már megjelentek a Thirty Seconds rajongók, akik nem éppen szalonképes szavakkal illették az est utolsó értékelhető zenekarát, a rajongók szerencsére elnyomták őket. A koncert után szokatlanul korán hagytuk ott a Szigetet, ami ezen a napon már semmit nem tartogatott számunkra.