A Supergrass a britpop korszak egyetlen olyan zenekara, akik mintha észre se vették volna, hogy a britpop színtér meghalt, és a mai napig változatlan színvonalú lemezeket készítenek. Legutóbbi lemezük, a Road to Rouen igazi műalkotás volt, a Supergrass korábbi lemezeihez képest sokkal lassabb számokkal, a hatvanas évek pszichedelikus képeivel. A Diamond Hoo Ha egészen más, a felvételekhez a hangulatos, romantikus Rouen-ból a sötét, rideg Berlinbe költöztek, zeneileg pedig a hetvenes évek glam és funk hatásaihoz. Leginkább a Life on Other Planets című korábbi Supergrass lemez juthat eszünkbe. Bowie berlini korszakának hatása igen erős, ez főleg a Bad Blood és a Rebel in You című dalokon érződik. Bowie mellett itt van még Bob Dylan a Ghost of a Frind című dalban, ami egy igazán erős darab lett. Megemlékeznek még Pekingről is a Whiskey & Green Tea című dalban, a végén pedig jön a Diamond Hoo Ha Man mellett az album legjobb száma, igazi kellemes Supergrass dal, a Butterfly. A lemez egyébként nagyobb sikereket érhet el, jóval slágeresebb, mint a művészi Road to Rouen. Újabb bizonyíték arra, hogy a britpop korszak mégsem ért véget a kilencvenes években, a Supergrass jóvoltából itt van ma is, és reméljük, hogy még nagyon sokáig itt is lesz.
9
