A hagyományos ír kocsmazene és az angol punk ötvözésével már nagyon sokan próbálkoztak, a végeredmény azonban nem mindig lesz igényes produkció. Pár zenekarnak azért sikerült maradandót alkotnia, gondoljunk csak az ír punkot világszerte ismertté tevő The Pogues-ra. Annál bonyolultabb a helyzet, ha a szóban forgó zenekar nem is ír, hanem az általában elég üres és sivár zenei produkciókkal előálló Los Angelesből származik. Sajnos a Flogging Molly számait se lehet összehasonlítani a The Pogues felejthetetlen dalaival, de azért a lemezt jó hallgatni, téma és humor van itt bőven. Eddigi lemezeik színvonalát simán hozzák az olyan dalok, mint a a Paddy's Lament, a címadó Float, vagy a Between a Man and a Woman. Talán nem annyira egyedi, talán nem annyira karcos az énekhang, ahogy azt írektől elvárnánk, de ha egyik számukat egy galway-i pubban hallanám, és nem tudnám kik ők, én bizony nem mondanám meg, hogy amerikaiak. Akit pedig nem győztek meg, az nézze meg őket élőben, hisz augusztusban hozzánk is ellátogatnak, mégpedig egyenesen a Szigetre.

8