A történet a nyolcvanas évek Berlinjében játszódik, pontosabban annak nyugati részén. Ameddig Kelet-Berlin a szocializmus szürke hétköznapjait éli a fal másik oldalán, addig nyugaton egészen más a félelem oka. A drog, ami egyre több fiatalt veszélyeztet. A főszereplő, Christiane egy külvárosi lakótelepen éli nem túl izgalmas életét anyjával és húgával egy lakásnak aligha nevezhető lyukban. Nem érdekli semmi, tipikus tinédzser, nincsenek elképzelései, nincsenek mélyebb gondolatai, csupán egyetlen vágya van, hogy bejusson a város legismertebb szórakozóhelyére, a Sound nevű diszkóba. Itt azonban nem éppen azt találja, amire számít. Megismerkedik egy Detlev nevű fiúval, aki épp be van lőve, és Christiane is megindul a züllés útján. Hogy milyen borzalmak várják őket, azt végignézni sem könnyű, de elrettentő lehet minden tinédzser számára. A film egyfajta német Trainspotting, ám hangulata annál sokkal borúsabb, kilátástalanabb, nevetni nem sokat fogunk. Ha a film zenéjét nézzük, akkor David Bowie áll a középpontban, Christiane ugyanis rajong érte, megvan neki az összes Bowie lemez, és a berlini koncertjére is sikerült jegyet szereznie. Bowie életében is fontos pont volt Berlin, több lemezt is írt itt, melyeknek hangulata a korábbiakhoz képest igen sötét, akárcsak a város akkoriban.