IndieClub

Most akkor ez a második vagy a harmadik nap? Kisebb időzavart okoztak a SZIN szervezői, mikor az első napot nulladik napnak, a nulladik napot pedig minusz egyediknek nevezték el, számomra teljesen érthetetlen okból. A kilencre kiírt Quimby koncertre siettem, mire kiderült, hogy helyet cseréltek az eredetileg utána következő Within Temptation-nel, és ez igencsak felhúzott. A bejáratnál ekkor már ott állt a sorban gótország lakosságának számottevő része, akiknek legnagyobb problémája az volt, hogy a fémdetektoros beléptetőnél le kellett venniük a szöges öveiket és láncaikat. A nagyszínpadot most messziről elkerülöm, mit lehet tenni, szétnézek, milyen programokat tartogat ez az este, hátha lesz valami nekem való is. Az Auróra a kiszárított Fészek Klub medencében nem nyújtott semmit, amiért ne mentem volna tovább. A Blues Brothers kétségkívül színvonalasabb volt, mint a Roy és Ádám előző nap, de ez sem ragasztott oda a Borsodi Malátabár harminc férőhelyes helyszínére. Elmentem a Pepsi színpadig, ahol perceken belül kezdődött a Russkaja koncertje, amiből láttam is néhány percet, és eddig ez volt a legjobb, ahogy a reakciókat olvastam, a közönség is elégedett volt velük, volt ugrálás, túlzásba vitt ugrálás, kordonszaggatás, de ezt már szerencsére nem élőben tapasztaltam meg. Benéztem a Jate Klub sátorba, ahol a Besh o droM játszott. Ez a fajta zene engem nagyon nem tud lázba hozni, de azt elismerem, hogy nagyon jól játszanak, és fényévekkel jobb és színvonalasabb zenét csinálnak, mint a hasonló stílusú, ugyanebben az időpontban a Red Lounge-ban koncertező Balkan Fanatik népi popja. Végül elmentem a Nagyszínpad mellett, ahol már javában folyt a Within Temptation rockoperettje, mert ez már nem is opera, hanem operett! De itt Kelet-Európában mindig is nagy igény volt az operettre, ahogy a giccses goth-metálra is. Ezután igazi felüdülés a nap végén egy Quimby és egy Neo koncert, bár én még mindig tartom a véleményem, hogy a Quimby nem tud érvényesülni egy ekkora színpadon, ilyen vegyes közönség előtt.