Egy olasz származású amerikai hölgyről van szó, aki állandóan a tűz közelében élte az életét, de a nagy áttörést a szólóalbuma jelentette.
Az első album azonnal hatalmas, de nem osztatlan sikert aratott. A provokatív öltözködés, a szókimondás, a feminista, erőteljes karakter és a rikítóan szőke haj legalább annyiszor váltott ki ellenszenvet az emberekben, mint ahányszor szimpátiát.
Sokan szurkoltak ellene, remélték, hogy a következő albumára már a kutya se lesz kíváncsi, hiszen a könnyen jött siker után nehéz fenntartani a közönség epekedő érdeklődését.
De a hölgy nem állt le: a ruhák egyre merészebbek lettek, a koncerteken látványos showelemeket alkalmazott és mindig sikerült vennie az akadályokat. Ő jelképezte az önálló tudatos nőt, aki tudja, hogy mit akar, és ezt nem fél kimondani. Húha.
Külsejével divatot teremtett. A férfiak egy része imádta a merészségét, a lányok olyan vadak akartak lenni, mint ő, a meleg kultúra fontos része lett. Popdalait egy világ ismeri.
Egy olasz származású amerikai hölgyről van szó, aki állandóan a tűz közelében élte az életét, de a nagy áttörést a szólóalbuma jelentette. Az első album azonnal hatalmas, de nem osztatlan sikert aratott. A provokatív öltözködés, a szókimondás, a feminista, erőteljes karakter és a rikítóan szőke haj legalább annyiszor váltott ki ellenszenvet az emberekben, mint ahányszor szimpátiát. Külsejével divatot teremtett. A férfiak egy része imádta a merészségét, a lányok olyan vadak akartak lenni, mint ő, a meleg kultúra fontos része lett. Popdalait egy világ ismeri. Louise Ciccone 11 elképesztően sikeres album boldog tulajdonosa, 27 éve (szinte) folyamatosan az érdeklődés középpontjában áll. Ha valaki el akarja venni Madonnától a pop királynője címet, akkor sok sikert kívánunk hozzá! De! Persze nem ő az első, aki a mások által kitaposott úton indult el. Az amerikai popzenei élet egyre silányabb és ötlettelenebb, de ezt ellensúlyozza a csillogás és a reklám. A zenegyár robog tovább, úgy tűnik, hogy az amerikai popvilág egyenlőre köszöni szépen, szépen megél az Európa által lerágott csontokból. Kicsit átalakítják, lefújják aranyporral és már kész is a legújabb üdvöske. Ennek a világnak része Lady Gaga, aki uralja a piacot. De egyelőre csak az amerikai popkirálynő cím jár neki. Én személy szerint maradok az angol földre települt eredeti változatnál. Nekem jobban bejön a LV-féle nyuszifül, mint a melltartó-bugyi felállás. Azt képes vagyok belátni, hogy a magasabb zenei kultúrával rendelkező egyének viccesnek tartják Lady Gagát, mint jelenséget. De egy másfajta zenéhez szokott fül számára hogy nem bántó az a refrén, hogy ga ga uhlala?
Sokan szurkoltak ellene, remélték, hogy a következő albumára már a kutya se lesz kíváncsi, hiszen a könnyen jött siker után nehéz fenntartani a közönség epekedő érdeklődését.
De a hölgy nem állt le: a ruhák egyre merészebbek lettek, a koncerteken látványos showelemeket alkalmazott és mindig sikerült vennie az akadályokat. Ő jelképezte az önálló tudatos nőt, aki tudja, hogy mit akar, és ezt nem fél kimondani. Húha.
Márpedig van egy új trónkövetelő, nevezetesen egy olasz származású amerikai hölgyről van szó, aki állandóan a tűz közelében élet az életét... Nem ismerős ez a történet valahonnan?
Mielőtt a világ megismerte volna, Stefani Joanne Angelina Germanotta dalszerzőként működött. Olyan fantasztikus előadóknak írt számokat, mint például a PCD (Pussycat Dolls, azok kedvéért, akik kevésbé vannak kitéve az amerikai popzenének). Az Interscope Records munkatársaként beleláthatott a zenegyár működésébe: látta az igazságtalanságokat, a sikereket, a pofáraeséseket. Kezében volt a siker receptje, úgyhogy úgy döntött, hogy megszökik és saját gyárat alapít.
Annak ellenére, hogy Lady Gaga nem nőtt a szívemhez, azt el kell ismernem, hogy fantasztikus munka lehet abba, ahogyan megtervezte a karrierjét. Bár neki ez nem lehetett nehéz dolog, hiszen dalszövegíróként eltöltött évei alatt belemélyedt annak elsajátításába, hogy mi a plágium és mi az ami még belefér. Azt is tudta, hogy a kor szelleme alapján milyen előadókból kell merítenie.
De miért van az, hogy borzalmas számai ellenére mégis sokan szeretik, és nem csak a pop és r'n'b közönség? A megoldás az iróniában keresendő. Valószínű, hogy Lady Gaga nem olyan borzasztóan ostoba liba, mint ahogyan azt sokan látni szeretnék. Kifigurázza a zenei világot. A rajongóit állítólag szörnyecskéknek hívja. Minden ruhája ismerős valahonnan, minden vele kapcsolatos "borány" után az a furcsa érzése van az embernek, hogy mintha ezt már hallotta volna. Vagy az nem is ő volt? Egyszerűen annyira beleolvadt a zenei világba, hogy már nem is lehet elkülöníteni őt az elődöktől, a kortársaktól.
Azt is képes vagyok belátni, hogy aki a diszkóban és a viván szerzi a zenei jártasságát, az képes letölteni a The Fame Monstert. Viszont az ilyen emberek általában nem szeretik a lázadó, különc, furcsa sztárokat.
Ezt a két állítást összehozva felmerül a kérdés, hogy ki hallgat egyáltalán Lady Gagát? Mert papíron elméletileg senki. Gyakorlatban a fél világ. Én továbbra sem tudom értelmezni ezt a jelenséget.
